NAGY UTAZAS

Szeress, hogy szeretet lehess!

Ausztria

   1.

Péntek este 7-kor kezdődött utam, mely hazámtól távolabb vitt. Segesvárról indult a vonat és egészen a fővárosig vitt, Bécsig. Itt nem álltunk még meg, tovább mentünk Linzbe. Utamat édesanyámmal kezdtem, de csak első két nap voltunk együtt. Délre megérkeztünk a kitűzött célhoz.

   A cél: egy család, Blumauer Charlie (családapa), Rosmarie (anya), Ana, Katherina (, aki most nem volt otthon), Johannes (gyerekek), Yama (örökbefogadott). Hamar eltelt ez az egy nap, amit a családdal töltöttünk. Semmi érdekes nem történt, semmi érdekfeszítő.

  Vasárnap délutánt anyukát elvittük Greisinkhofba (Linz melett egy kis helység) és azután én is indultam vissza Bécsbe a nyelvkurzusra. Az utazás nem volt éppen felhőtlen, mivel minden csatlakozást lekéstem és kellett egy csomót várjak. Mikor elértem a megfelelő vonatot szinte megbüntettek, mivel nem jó jegyet vettem, arra az útvonalra nem volt jó. Stockerauban lakom, ez Bécstől kb. 30 km-re van. Egy nagyon nyugis hely, kis város. Vasárnap este mikor megérkeztem, nagyon örültek, mivel már nagyon vártak. Kis kajálás után a szobámba vezettek és bemutattak a horvát lánynak (Jelena), aki előttem érkezett, ugyancsak a nyelvkurzusra és a mellettem lévő szobában lakik. Ezzel azt is elárultam, hogy egyedül lakom. Egy kolostorban kaptunk helyet, óriási és gyönyürű kertje van. A szobám elég kicsike, de nagyon frappáns: egy ágy, egy asztal, egy szekrény és egy kagyló van benne, na meg néha én is...

  A lány, akit említettem nagyon kedves és rendes. Az orvosira jár és sokat tanul, ezért délutánonként nem vagyunk túl sokat együtt. Minden nap együtt megyünk suliba és esténként jókat beszélgetünk, hol angolul, hol németül.

   A kurzusok vagányak, jó a csoport, a tanárnő kicsit lassú, de hát ez van. Jól megy a beszélgetés, a nyelvtannal vannak problémák, de hát azért jöttem, hogy tanuljak. Elég vegyes a csoport: négy törökországi, három spanyol, egy bulgár, egy hon kongi, egy olasz, egy magyar (én), egy montenegroi és egy lányt meg nem tudok, mivel kesöbb erkezett.

   Röviden a programom:

6.40 - Ébredés

7.00 - Reggeli

7.55 - Indulás (bicikli)

8.19 - Tovább vonattal

9.15 - Kurzus

10.30 - Szünet

11.00 - Kurzus

12.00 - Szabad idő

 Valamikor ebéd

 18.30 - Vacsora

21.00 - Kapuzárás

Tanulás

 

2.

2010.08.09

Az elsö het termeszetesen az ismerkedessel telik el. A varost megismerni, az evfolyamtarsakat, a tanarnöt, mindent, ami körülvesz.

De azert itt sem minden paradicsom...

Pentek egy szornyu nap volt. Azzal kezdodott, hogy zuhogott az eso es mivel eleg messze van az allomas, eleg kellemetlen addig elmenni. Feluton rajottem, hogy nincs telefon nalam, ami megint eleg zavaro. Az uton biciklizes közbe ernyöt tartva masiroztam vegig. Röhelyes. A suliba sem jott ossze minden. Szeretnenk tancolni delutanonkent, de nem kaptunk termet, szoval rögtön kurzus utan kell, ez nem mindenkinek jo. Egy lannyal lett volna fontos megbeszelesem, de nem jött suliba. Kell ennel több egy napra??? Szombaton folytatodott... Elhataroztuk Jelenaval, hogy elmegyünk a bolhapiacra..., dehat az esö megint közbe vagott es emiatt sehova nem lehetett menni szombaton.

Vasarnap mar javult a helyzet... Reggel 8-kor misere mentem a növerekkel. Azutan rendet raktam a szobamban es tanultam egy keveset. Ebed utan pedig anyukammal talalkoztam es egyutt elmentünk a Praterbe (vidampark). Csodas delutan volt szamomra. Beszelgettünk, felültünk egy körhintara, ami eleg magasba vitt (kicsit teriszonyom volt) es gyönyörü volt a kilatas. Aztan az adrenalin növeleseert en veresyautoztam. Kiutottek a 3. körbe, de ugy is masodik lettem...

Ma ujra kezdödött a suli...mar vartam. Ma is voltak hibak: otthon hagytam a penztarcam minden aktaval. Benne volt a jegyem is, de szerencsere egyszer sem büntettek meg. Valaki vigyazott ram...Pedig voltak ellenörök, talan itt megertöbbek, es nem kell nyomj semmit a zsebükbe. Ennek ellenere jo kedvem volt ma. Szerdan tancorat tart az osztalyunk. Ma összerazo party lesz, ahova minden egyetemista hivatalos.

Hat nem gyönyörü ez a nap?!

 

3.

2010.08.18

Na újra jelentkezem kis beszámolóval, gondolom már vártátok. Ahogy nézem elég rég nem írtam...

Láttam kihagytam valamit, ide besűrítem... Ha a fiatalok meghallják, hogy Transzilvánia...Mi az első kérdésük? Hallottál Draculáról... Mindenki el van ragadtatva tőle, hát én nem. Referátot kellett bemutassak pénteken "egy híres személy az országodból" témával. Kicsit jobban utánna néztem Vlad Tepes életének, és előkészítettem egy powerpointos bemutatót. Nagyon sokat dolgoztam vele, jól sikerült. Mindenkit érdekelt a téma, tehát nyerő volt a választás. Kicsit kiakadtak, mikor megtudták az életét, olykor hátborzongva néztek, de élvezték...

Szuper buli volt azon a hétfőn. Ingyen pia 7-8-ig. Az osztályból többen is eljöttek, az az hatan. 8 után elmentünk együtt a vidámparkba, szórakoztunk nagyokat, és 11 fele vissza mentünk bulizni, amikor már teltház volt. Nagyon tetszett a buli. Ilyenkor kicsit másképp ismerjük meg az embereket, felszabadultabb mindenki.

Egy törökországi lánynál aludtam, mert haza nem volt már vonatom. Buse-nak hívják, ami Puszi-Puszi - t jelent. Kedves lány. Másnap reggel kicsit nehezen ment a kelés, de pár perc késéssel beérkeztünk az osztályba. Akik bulizni voltak, azok mind ki voltak dölve, de olyan is volt aki nem jött be órára. Én nagyon aktív voltam, mindenki csodálkozott, még én is. Kedden tesztet kellett volna írjunk, de megkértük a tanárnőt tegye át szerdára, hogy készülhessünk is kicsit. Rendes volt hamar beleegyezett. Kedd délután haza mentem és nagyot aludtam, aztán nekifogtam tanulni.

Szerda írásbeli teszt. A téma nem volt nehéz, de nekem nem megy az írás olyan jól. Itt 20 pont a max. én erre 13-at kaptam ami csak középszint (befriedigen).

Amit még eddig egyáltalán nem említettem, azt hiszem az az, hogy járok német bibliaórára, vagyis inkább bibliamagyarázat. Ez minden szerdán 2-től van. Toni, az aki tartja van egy lengyel srác, egy horvát csaj, Jelena, egy szlovák lány, aki Jeruzsálemben tanul és én. A téma: Péter apostol. Honnan jött? Mit csinál? Miért csinlálja? Szimbolumok jelentése, Tagadásai, stb. Összesen három alkalommal találkozunk.

Szerdán óra után találkoztam anyukával, és a tanárral együtt elmentünk megnézni Bécs legrégibb templomát. Gyönyörű volt... Azután üdítőztünk egyet. 7-kor találkám volt az osztálytársakkal: egy olasz lány, egy török srác és egy bulgár srác. A Stadtparkba voltunk, hol megtalálható Mozart szobra. Sétáltunk, aztán egyet üdítőztünk. Szerdán sem mentem haza, mert már elég késő volt és én 9-re bennt kéne legyek a kolostorba. Az olasz csajnál voltam, Elenának hívják, nagyon aranyos. A barátnőjével lakik. Este elég későig beszélgettünk. Reggel nagyon nehéz volt kelni, egész nap álmos, fáradt voltam. A tánc elmaradt, de a teszt nem szövegértés volt. Ami elég jól sikerült: 19 pont.

Csütörtök este valami szőrnyűség történt. Nyugisan vagyok a szobámban, mikor hallottam, hogy valami ráesik a szekrény tetejére, felállok az ágyra s látom, hogy egy kb. 10 cm.-es sáska olálkodik odafenn. Hamar beszaladok a tanulószobába hívom Jelenát s ő is úgy félt tőle, mint én. Hosszú fáradozások, sprey fújástól elkezdve a csapkodásig minden csináltam, ő pedig biztatott, egy dobozba megfotuk, elszédítettük, s lehúztuk a WC-n. Fárasztó volt és borzalmas. A szobámban képtelenség volt aludni, mert akkora volt a sprey szag bent, így a meditációs teremben, a tanuló teremben aludtam.

Péntek suli, 13.-a peches nap. Este filmet néztünk Jelenával. Magyar szinkronnal, és én fordítottam neki németre. Mostam, takarítottam, mint egy ügyes kis háziasszony. Szombaton a Naschmartra mentem (piac) anyukával találkozni, és Justinnal (linzi ismerős). Nézelődés után haza mentünk anyukához és ebédet készítettünk. Ebéd után kicsit beszélgettünk, majd sétálni mentünk a városba: Stephansplatz (főtér), Hofburg (palota), Ring strasse. Az utóbbi volt az érdekes Ezen a napon, Bécs leghosszabb utcájánk rengeteg tir kocsi volt megállva. A tirkocsi hátul teljesen üres volt és fedetlen. Mindenki a kamilyonokon táncolt, minden kocsinak külön dj-je volt és különböző zenék mentek. Fantasztikus látvány volt. Feldobta az egész várost.

Vasárnap újra anyukával talákoztam és a Schönbrunba voltunk. Kellemes délutánt töltöttünk együtt, még misén is együtt voltunk.

Hétfőn újra suli, suli után haza, azután meg buli. Találkoztam tavalyi osztálytársakkal, és nagyon jót buliztunk együtt, talán jobb volt, mint múlt héten.

Hétfőn is a török csajszinál aludtam, rettentően kedves volt velem. Kajáltunk, beszélgettünk aztán fekvés. Suli reggel nehezen ment, de mindenki tudta, hogy hétfőn nagy buli volt. Buse megkért menjek hozzá kedd éjszakára is, én nem akartam őt zavarni, meg különben is..., de ő ragaszkodott hozzá. Suli után a Karlsplatzon sétáltunk egyet, vásároltunk, aztán haza mentünk reggeliztünk három fele. Tanultunk, aludtam egyet és neki fogott főzni. Közben átjöttek a török barátai is, akik nagyon jóóóó fejek. Meghívtak Törökországba és én is őket Romániába. Tanulok törökül is, mert ők maguk közt úgy beszélnek, én meg ismételgetem ut'nnuk a szavakat, ők nagyokat kacagnak.

Vacsi után egy fantasztikus helyre vitt el a lány. Csak mi ketten mentünk. Salsa club... Életembe nem jártam ilyen heyen: fantasztikus hangulat, kedves emberek. Megtanultam több féle salsat is táncolni. 1-re haza mentünk, még beszélgettünk, aztán feküdtünk le...

Ma szerencsére semmi nehéz nem volt a suliban... Most szaladok, mert mindjárt két óra és kezdődik a bibliaóra.

 

4.

 

A bécsi út befejeződött. A nyelvvizsgán mindenből nagyon jó minősítést kaptam. A törökök kísértek ki az állomásra és szomorú szívvel hagytam el Ausztriát.

 

5.

2010.09.08.

 

Reggel 8-kor keltem. Utlsó simítások a csomagolásban, utolsó film letőltés. 9.30-kor indultunk  kocsival Kolozsvárra, ahonnan 13.30-kor volt a repülőm. Egy rokonunk vitt ki és kikisért anyukám és Zsolti.

A reptéren könnyeimmel próbáltam küzdeni, habár nem volt túl könnyü. Leadtam a csomagom, és átmentem az ellenőrökön. Utolsó intés és utolsó szeretlek.

Légörvénybe keveredtünk és kb. 20 percet repkedtünk a tenger felett és Pisa felett. Szerencsésen megérkeztünk, mindenki megkönnyebülve szállt le a repülőről.

 

6.

2010.09.09.

 

Megérkeztem. Az első dolog, amin részt vettem a mise volt. Utánna elvettem a csomagom és a szállásra mentem. Nagyon kedvesen fogadtak. Mindenki örült, hogy megérkeztem és elmondták a neveiket meg, hogy honnan jöttek, de nem jegyeztem meg csak két nevet...:)

A tegnapot teljesen átaludtam. Pihentem egész nap. Tök jó volt!

Ma reggel 7.30-kor volt a reggeli, azután takarítottunk a házakban. Takarítás után melózni mentünk a gyárba, ahol képeslapokat türögettünk és tettük borítékba, meg szappant csomagoltunk és áraztuk fel. Munka után haza jüttönk, ebédeltünk, volt egy kis szünetünk most meg mindjárt kell vissza menni dolgozni. Munka után 6-kor misére megyünk és utánna focizni... Szép nap!

 

7.

2010.09.20.

 

A napjaim nem túl változatosak. Kétszer egy héten megyünk suliba (d.e.), két nap d.e. dolgozunk, egy nap pedig tanulunk. Minden délután munka és mise.

Itt nem az a fontos, hogy mivel fogalalkozol, hanem az, hogy hogyan élsz. Ha szeretsz, akkor mindent képes vagy elviselni. Olyan ez, mint egy szeretet város..., de még itt sem könnyü mindig szeretni. Sokszor nehéz elfogadni, hogy nem megy a tusoló, éppen megszóltak, hogy ne internetezz a szobában, nincs kedved munkába menni, nincs kedved takarítani, nincs kedved meditációra menni..., ezek határozzák meg a napjainkat... és ha ezeknek szeretettel, mosolyogva megyünk neki, higyétek el sokkal könnyebb így élni... Ezt próbálom én is élni. Sokszor elhúzódnék, hogy ne kelljen mindezekkel szembe néznem, de nem lehet. Vannak nekem is nehéz napjaim, mikor minden sokkal nehezebben megy vagy egyáltalán nem jön össze. Van amikor minden olyan simán megy, és örülök ezeknek a pillanatoknak.

Hiányoztok mind, akik otthon vagytok, és szeretném, ha ti is megtapasztalnátok azokat a pillanatokat, amiket én megélek itt. Erőt kívánok mindenkinek és ne feledjétek el szeretettel mindent meg lehet oldani, még ha az elején nehéznek is tünik...

 

Olaszországi összefoglaló

 

 

Mint fényes galamb értem haza, a régi fészekbe. Fényességem, boldogságom és szeretetem határtalanságát tükrözte.

Elmentem, hogy megtaláljam az életemet, azt az életet, amit az Úr szánt nekem. Nem voltam hitetlen és nem voltam elveszett, de mégsem tűntem ki igazi boldogságommal.

Szeptemberben kezdődött utazásom az ismeretlenbe, a Világosság földjére. A „Kellemesfogadtatás hídja” elvezetett az „Ölelés kapujáig”, majd az „Ideál lakásában” találtam magam. A szeretet beszélt közöttünk, és csodálatos módon, a türelem segítségével egymást meg is értettük.

            Első napjaimat a „Paradicsomban” töltöttem, és úgy éreztem mindent a tökéletesség receptjeként teszek, mert nem tettem igazából semmit. Csak nézelődtem abban a várban, amit mások építettek fel, színeztek ki és rendeztek be. És élveztem, csodálkoztam, és… Ráeszméltem: „Mi keresni valóm van nekem itt? Ez már tökéletes, én csak turista vagyok, aki csak bámul. Nem tartozom ide!” Futamodni próbáltam a gondolattól, a tökéletes világtól és mindentől, ami körbe vett. Lehetetlennek éreztem az „oda” tartozást, hogy én is adhatok valamit, valami újat, sőt hogy nélkülem szegényebbnek tűnnek a színek, a képek és az ünnepi asztalok.

Küszködtem magammal, viaskodtam saját akaratommal, és szembe szálltam saját gondolataimmal. Legyőztem önmagam, elszakadtam akaratomtól és gondolataimat átadtam Istennek, hogy Ő irányíthassa, az Ő akarata, meglátása és teljes szeretete szerint. Nehéz volt rábízni teljes lényemet egy természetfölötti erőre, akit nem ismerek, és átadni szívemet a „Banknak”, amit a Szentháromság vesz kezelésbe.

Életem nélkül próbáltam élni másokért. Én a semmi, a másik a minden, akiben Jézus személyét lelhettem meg minden pillanatban. Tetteim és akaratom már nem a földi élet értékeit követték, hanem egy magasabb célért küzdöttem, természetfölötti erőmmel. „Törvényed volt az italom,/ s észre sem vettem./ Belőle táplálkoztam,/ megizmosodtam,/ új erőre kaptam/ tudatlan kisded-módra, aki anyja emlőjét szopja”. Az úton menve többször elestem és megsebeztek, de Jézus elhagyatottságának érzése átölelt, felemelt a porból, és bekötözte sebeimet. Ő felemelt, én tovább mentem. „Az élet játékát” játszódtam: Örültem, ha fájt és örültem, ha álmodni tudtam; örültem, ha nem sikerült, hisz tovább reménykedhettem; örültem, ha nehéz volt, mert volt amiért küzdeni. Örültem, hisz szabad voltam, nem kötöttek le a világ problémái; örültem, mert szerettem, önzetlenül, határok nélkül. Béke volt bennem és elhatározások halmaza. Készen voltam és erősnek éreztem magam, szívem „kamatját” kivettem a „Bankból” és szétosztásra vár.

Az utazásnak vége, a vonat vissza tért az első vágányra. Leszállok, és látom a változást: szürke tömbházak és elveszett kobor kutyák, üres arcok és tudatlan kisgyermekek, egy-két mosoly, mely véletlenül csillan fel, rég várt ölelések, melyek a viszontlátás örömeire szolgálnak.

Apró színes pontokat fröcskölök életem, s városom papírdarabjaira: kéket, zöldet, sárgát és pirosat, narancsot és lilát és indigót is. Szivárvánnyal szeretném kifesteni, hogy mindenki csodálhassa a boldogság örömeit, kincseit és egyszerűségét; a szeretet csodaerejét és Isten mindenhatóságát…

 

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 1
Heti: 2
Havi: 11
Össz.: 3 830

Látogatottság növelés
Oldal: http://egylany.hi5.com
NAGY UTAZAS - © 2008 - 2024 - orsykanagyvilagban.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »